Ez most már erősen megkérdőjelezendő… legalábbis egyeseknek tutira. Számomra az utazás még mindig teljes élvezet, mámor, napokig tartó extázis élmény. Az viszont kétségtelen, hogy egyre tudatosabban kell kizárni a fejünk felett hozott szabályok ránk nehezedő súlyát. Nevezetesen, hogy június elején még úgy utaztam Portugáliába, hogy a hét nap múlva esedékes visszautazásom – Angliába – karanténmentes […]
Madeira nem volt tervben, de még csak kilátásban sem. Aztán, hogy mégis odakeveredtem, annak leginkább prózai oka, hogy a Kanári-szigetek felkerült a brit kormány karanténlistájára. Ez magyarul annyit tett, hogy a visszaérkezéskor 10 nap karantén várt volna rám. Ezért aztán 1,5 nap „ott egye meg a fene” nem megyek sehova letargia után, mégis úgy ébredtem, […]
Borzalmasan elcsépelt, és nagyjából minden második utazós írás azzal kezdődik: „gyerekkori álmom volt” ide eljutni. Nos, ennek fényében írhatnám, hogy gyerekkori álmom volt Skócia, de nem írom. Inkább azt mondom, hogy Titkok kertje. A film, a kislány, a beteg kisfiú, a borult idő, a hatalmas kastély, a rideg nevelőnő. Bár a filmet végül Amerikában forgatták, […]