Soha sem hittem a tradíciók erejében. Bár kétségtelen, hogy lehet nekik létjogosultságuk. Valahogy engem mégis mindig hidegen hagytak a kötelező jelleggel megrendezett társasági események, amennyiben a saját életemről van szó.
Mi több tavaly szilveszterkor még a szokásos bulikáról is lemondtam, mert nem éreztem, hogy szívből vágynám. Helyette futottam a meleg, párás karibi éjszakában, Mexikóban. Érdekes és egyben meghatározó élmény volt.
Világ életemben gyűlöltem a motorokat, a fegyvereket, a drogokat és a tetovált faszikat. Nem tudom miért, egyszerűen csak zsigerileg taszítottak.
Csak, hát az élet meg olyan, hogy ami taszít, az valójában, vonz is.
Így aztán nem volt kérdés, hogy amikor rátaláltam A Pokol Angyalai könyvre, és vele a beépített ügynök elképesztő életére, egyből beszippantott.
Sokáig szemeztem a New York lányai címet viselő könyvvel. És ugyan nem vagyok rá büszke, de tény, hogy előítéletem kellett felülemelkednem, ahhoz hogy magával ragadhasson az 1940-es évek Manhattanje.
Hogy mi volt a bibi?
Sokszor hallottam, hogy másik generáció vagyok. Neked ez nem jelent semmit…pedig a mi időnkben… Ugye ismerősek ezek a mondatok?
Sanszos, hogy te is találkoztál velük. Vagy te mondtad vagy neked mondták. Akár mondják a mai napig.
Másnak lenni nem könnyű. De, ha önazonos, akkor legalább értelmet nyer. Bár bevallom számomra ez sem volt mindig annyira megnyugtató.
Utazni trendi. Világot látni menő. És elviekben ma már nem is csak a nagyon gazdagok kiváltsága. Ám azért, ha az ember lánya az évi 2-3 utazásnál (ami mondjuk egy irodista szabijába belefér) némileg többre vágyik, akkor mit tehet?

Filmezni mindenki szeret. Csak nem mindenki egyforma intenzitással. Ellenben vannak az évnek bizonyos időszakai, amikor a legjobb meneküli útvonal egy film maraton.
Esetemben például, mert hiába költöztem a trópusokra, mégis szakadó esőben élvezhetem a szeretet ünnepének közeledését. (Azért remélem, hogy a karácsonyt már a fehér homokos tengerparton fogom tölteni a pálmafák árnyékában.)
Na, de nézzük, hogy mi az, amivel elfoglalhatod magad, ha már beütött a bejgli-töltkáposzta-halászlé kombó és aludni nem tudsz.
Michelle Obama jelenség. És nem first lady-ként lett az! Igazából már Barack Obama megválasztása előtt érződött, hogy ez a nő más. Nem az a fajta, aki jól nevelten bele fog kényelmesedni az oldalborda szerepbe.
Azt viszont talán még az irigyei sem sejtették, hogy nem hogy hagyományos, kedvesen bájolgó elnök feleség nem lesz, de idővel szó szerint az egész világ a lábai előtt fog heverni.