Kalifornia

Los Angeles

USA

By Baranyai Kata / 2023-08-13

Nem. És talán ez nem is baj. Az USA sem olyan már nekem, mint régen volt. Sanszsosan azért, mert változtam. Négy év hosszú idő. Négy év alatt nagyon sok szempontból megváltozott az életem, és megváltoztam általa magam is.

Ezáltal a most megélt élmények is más ívet vettek. Sokkal csendesebben, magamnak valóan voltam most 3,5 fél hetet Kaliforniában és Nevadában.

A két kedvenc államomban. Azt hiszem Kaliforniát azt nem szükséges magyarázni hiszen ki ne rajongana Los Angeles-ért? (Fel ne merje tenni senki a kezét, ha van is ilyen.) Vagy éppen Nevada elképesztő kietlen tájaiért. Meg ugye ott van a Bűn városa – Las Vegas – ami kétségtelenül a világ egyik legjobb helye.

De akkor mi változott?

Tovább

Európa

By Baranyai Kata / 2021-08-03

Ez most már erősen megkérdőjelezendő… legalábbis egyeseknek tutira. Számomra az utazás még mindig teljes élvezet, mámor, napokig tartó extázis élmény.

Az viszont kétségtelen, hogy egyre tudatosabban kell kizárni a fejünk felett hozott szabályok ránk nehezedő súlyát. Nevezetesen, hogy június elején még úgy utaztam Portugáliába, hogy a hét nap múlva esedékes visszautazásom – Angliába – karanténmentes lesz. Közben megváltozott, és már nem volt az. Mondjuk ennek hatására nem mentem vissza. Az meg már egy másik sztori. 🙂

Tovább

Mexikó

By Baranyai Kata / 2021-02-14

Kislányként álmodoztam róla, hogy majd egyszer eljön az idő, amikor minden reggelt a tengerparton indíthatok. És hát mire vannak a gyerekkori álmok, ha nem arra, hogy megvalósítsuk őket?

Nálam 2018 sok szempontból vízválasztó volt, és végül ez lett azaz év, amikor azt mondtam, hogy egy életem, egy halálom, gyere Mexikó, lássuk milyen vagy testközelből.

Tovább

Kalifornia

Los Angeles

USA

By Baranyai Kata / 2021-01-17

Idén megszakadt a 2013 óta fenntartott éves program. Vagyis a szülinapom ünneplése Los Angelesben. Szívesen mondanám, hogy nem érintett rosszul (még, ha tudom is, hogy ennél jóval nagyobb gondok akadnak most a világban), mert ez az én életemben igenis űrt hagyott.

A tény, hogy a szülinapom reggelén nem futhatok a kedvenc partszakaszomon, nem terülhetek el a homokban, és nem szörfözhetek a Csendes-óceánban.

Egy teljesen indokolatlan szelfi.

Ezért most arra gondoltam, hogy visszaemlékezésképpen és a jövőbeli valóra válás (azt mondják a vizualizációnak ereje van) érdekében elmesélek egy képzeletbeli napot, amit Santa Monicán töltök.

Tovább

Európa

By Baranyai Kata / 2021-01-10

Madeira nem volt tervben, de még csak kilátásban sem. Aztán, hogy mégis odakeveredtem, annak leginkább prózai oka, hogy a Kanári-szigetek felkerült a brit kormány karanténlistájára. Ez magyarul annyit tett, hogy a visszaérkezéskor 10 nap karantén várt volna rám.

Ezért aztán 1,5 nap „ott egye meg a fene” nem megyek sehova letargia után, mégis úgy ébredtem, hogy már pedig elutazom az ünnepekre.

Tovább

Utazz Lélekben

By Baranyai Kata / 2021-01-03

Soha sem hittem a tradíciók erejében. Bár kétségtelen, hogy lehet nekik létjogosultságuk. Valahogy engem mégis mindig hidegen hagytak a kötelező jelleggel megrendezett társasági események, amennyiben a saját életemről van szó.

Mi több tavaly szilveszterkor még a szokásos bulikáról is lemondtam, mert nem éreztem, hogy szívből vágynám. Helyette futottam a meleg, párás karibi éjszakában, Mexikóban. Érdekes és egyben meghatározó élmény volt.

Tovább

Könyvajánló

Utazz Lélekben

By Baranyai Kata / 2020-10-30

Világ életemben gyűlöltem a motorokat, a fegyvereket, a drogokat és a tetovált faszikat. Nem tudom miért, egyszerűen csak zsigerileg taszítottak.

Csak, hát az élet meg olyan, hogy ami taszít, az valójában, vonz is.

Így aztán nem volt kérdés, hogy amikor rátaláltam A Pokol Angyalai könyvre, és vele a beépített ügynök elképesztő életére, egyből beszippantott.

Tovább

Könyvajánló

Utazz Lélekben

By Baranyai Kata / 2020-10-11

Sokáig szemeztem a New York lányai címet viselő könyvvel. És ugyan nem vagyok rá büszke, de tény, hogy előítéletem kellett felülemelkednem, ahhoz hogy magával ragadhasson az 1940-es évek Manhattanje.

Hogy mi volt a bibi?

Tovább

New York

USA

By Baranyai Kata / 2020-10-09

Sokan szeretik azt hinni, hogy az én életem egy tündérmese. Egy nehézségektől mentes, álomszerű utazásokkal tarkított gyöngyszem. Abba most ne is menjünk bele, hogy ez mennyire távol áll a valóságtól…ha tudnák!

De őszintén szólva én nem akarom, hogy tudják. Egyszerűen, mert nem szeretek a nehézségekre, a megpróbáltatásokra koncentrálni. Sírni meg amúgy is a négy fal között szoktam. Meg hát, ahogy a jó öreg klisé tartja: „ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét!”

Mondjuk erre egy barátom azt szoktam mondani, hogy az a baj velem, hogy mindig csak limonádéban gondolkodom. Sokkal izgalmasabb lenne az életem, ha végre megtanulnám, hogy a citromhoz a tequlia passzol. 😀 (Nálam az alkohol nem játszik, marad a limó.)

Ezennel be is fejeztem az életvezetési tanácsok kéretlen osztogatását. Ellenben most el szeretnék mesélni egy mini részletet az életemből, amikor tényleg azt éreztem, hogy belecsöppentem abba a bizonyos sokak által vélt tündérmesébe. (Merthogy ellentétben velük, én hiszek a tündérmesékben.)

Tovább

Európa

By Baranyai Kata / 2020-09-08

Borzalmasan elcsépelt, és nagyjából minden második utazós írás azzal kezdődik: „gyerekkori álmom volt” ide eljutni.

Nos, ennek fényében írhatnám, hogy gyerekkori álmom volt Skócia, de nem írom. Inkább azt mondom, hogy Titkok kertje. A film, a kislány, a beteg kisfiú, a borult idő, a hatalmas kastély, a rideg nevelőnő. Bár a filmet végül Amerikában forgatták, de maga a sztori az Angliát próbálja promózni. A maga bájos, gyermeteg módján. Egyébként kedves kis történet – ami azért erősen felszólal a feudális mentalitású gyereknevelés ellen – úgyhogy, ha még nem láttad, akkor jó szívvel tudom ajánlani.

Szóval nekem ez a film az, ami meghatározza az Egyesült Királysághoz való viszonyomat. Ami ugye nemcsak Angilát takarja, hanem idetartozik Wales, Észak-Írország és Skócia is.

Mindez főleg a vírus miatt érdekes. Hiszen a jelenlegi bázisom tekintetében, utazás szempontjából ezekben az országokban gondolkodhattam szabadon.

Márpedig nekem az utazás maga a szabadság. És bevallom nektek, hogy jócskán a kedvemet szegi, ha folyamatosan azt kell figyelni, hogy vajon besárgult, ne talán bepirosodott-e az adott ország az ottlétem alatt. Szóval, ha csak egy mód van rá, akkor kerülöm az ezzel járó stresszt.

Tovább