Utazni trendi. Világot látni menő. És elviekben ma már nem is csak a nagyon gazdagok kiváltsága. Ám azért, ha az ember lánya az évi 2-3 utazásnál (ami mondjuk egy irodista szabijába belefér) némileg többre vágyik, akkor mit tehet?
Mondjuk elmehet hajózni. Persze nem lesz könnyű dolga, ha ilyesmire adja a fejét. Aludni sem fog sokat, ha látni is akar valamit, de az kétségtelen, hogy az élete megtelhet szebbnél szebb képeslapra illő élményekkel.
Andi Sánta egészen kicsi korától kezdve tudta, hogy világot akar látni. Az ő szavaival élve: „Meg akartam bizonyosodni róla, hogy a képeslapokon látott gyönyörűséges helyek valóban léteznek.”
Ezért aztán elindult elindult az álmai útján és Székesfehérváron elvégzett egy tanfolyamat, hogy egy közvetítő cégen keresztül felszállhasson egy óceánjáróra. A tanfolyam sikeres elvégzése volt az első lépés, és utána már merült is a mély vízbe.
Hiszen innentől kezdve senki nem fogta a kezét. Mindent magának, egyes egyedül kellett megoldania, idegen környezetben, angolul, a világ másik felén.
„Az első hajóra szállásomnál az utolsó pillanatban derült ki, hogy át kell repülnöm egyik másik kikötőbe, mert nem New Orleansból, hanem Miamiból fogok indulni. Igazából annyira új volt minden és annyira gyorsan kellett cselekedni, hogy még izgulni sem volt időm.”
Pedig azért húszon pár évesen egyes egyedül egy ismeretlen kontinensen szerintem elég sokan beparáztak volna. De Andi ezen ma már csak mosolyog.
Azonban az bevallja:
„Az eleje nem könnyű. Mindenki alulról kezdi, és akkor még óraszámban is nagyon sokat kell dolgozni. A hajó hatalmas. Sokszor a saját szobámat is alig találtam. Alig értettem a körülöttem lévőket, akik szinte mind különböző akcentussal beszéltek. Mindeközben folyamatos pörgés volt, és nagyon gyorsan kellett felvenni a ritmust.”
Viszont minden kezdeti nehézség ellenére most már 8. éve szeli a habokat, és fedezi a fel a világot. Így aztán munka mellett – a hajón dolgozók még ma is relatív jól keresnek, de meg kell dolgozni érte – járt a világ azon pontjain, amely még sok esetben, most is csak a nagyon tehetősek engedhetik meg maguknak.
Andi instagram oldalán képekben is megcsodálhatod ezeket a kiváltságosoknak fenntartott helyeket. De talán annyit elég is mondani, hogy Francia Polinézia.
Ugyanakkor Andi egyik nagy kedvence – bár imádja a homokos partokat és igazi szerelmese a tengernek – Alaszka. Lenyűgözött az érintetlen természet, a hangulatos kis városok. A hajóval, amin akkor dolgoztamminden héten megálltunk egy gleccsernél és csodáltuk az állatvilágot. Természetesenén dolgozni vagyok itt, és nem nyaralok, ezért jóval kevesebbidőm van felfedezni a helyeket, mint a vendégeknek, de amikor a hajó visszatér ugyanabba a kikötőbe, újabb túrákon vehetek részt. Csak így adódik lehetőségem többet látni egy helyből.”
Ráadásul a személyzet tagjainak sokszor kedvezményes árakon vehetők igénybe a programok.
Csak, hogy ehhez az kell, hogy relatív jól bírd a munkát, kevés alvással, és idővel, jó sok szorgalommal tudj magadnak olyan munkát szerezni, hogy minden nap „csak” egy műszakban kelljen dolgoznod.
„A jelenlegi éttermemben csak vacsoráztatás van. Vagyis ez azt jelenti, hogy nekem csupán esténként kell dolgoznom. Így ha kikötünk, akkor többnyire jut időm kimenni és felfedezni az adott helyett”
(Halkan jegyzem meg, hogy így született meg ez az interjú is.)
Mert bár Andin nyoma sincs a fáradtságnak, de aki hajózáson törné a fejét, nem árt számításba vennie, hogy ott bizony minden áldott nap munka van 6-8 hónapon keresztül. Merthogy ennyi ideig tart egy szerződés. Nincs közte sem szabadnap, sem henyéléssel tölthető ünnepnap.
Számolni kell azzal, hogy kimaradsz a nagy családi ünnepekből, és sokszor azt sem fogod tudni, hogy éppen milyen nap.
„A hajózás egyik nagy nehézsége, hogy távol vagy a szeretteidtől. Legtöbbször még a nagy családi ünnepeken is. Viszont a szerződéseim között mindig van 2-3 hónap szabadság, ami az igazi nyaralás a számomra. Akkor óra nézegetés nélkül fedezhetek fel helyeket. Lehetek a barátaimmal és a családommal.”
Andi imádja a munkáját, mellette blogol és fotózik. Egy csodalány, aki a naplemente, a napfelkelte és a tenger szerelmese.